Zala megye közgyűlési jegyzőkönyvei regesztáinak második kötete az 1611 és 1655 közötti közgyűlési és törvényszéki bejegyzéseket tartalmazza. E feljegyzések a megye és a régió történetének fontos adatbázisai...

Az 1824 és 1831 közötti közel hét esztendő a gyakorlati tapasztalatszerzést jelentette a pályakezdő Deák Ferenc számára. Önként, csupán a "becsületért" vállalt ügyészi munkája során a megoldatlan társadalmi problémák és tragikus emberi sorsok tömegével ke

Kötetünk Zala megye 1944 október és 1947 szeptembere közötti történetének legjellemzőbb epizódjait próbálja meg a közölt dokumentumok segítségével bemutatni.

Deák Ferencet 1833. április 15-én választották Zala megye országgyűlési követévé. A pályakezdő Deák részletes tudósításokat küldött sógora, Oszterhueber József számára a pozsonyi diéta eseményeiről, az országgyűlés tárgyalásairól és kulisszatitkairól, val

A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb tanulmánykötete, a XIII. századtól egészen a XX. század közepéig kíséri végig a Kedves Olvasót, felvillantva Zala megye történetének egy-egy, a legújabb kutatások által feltárt e

Batthyány Lajos miniszterelnök reformkori munkáinak első, válogatott gyűjteményét tartja kezében az. Olvasó. Mivel Batthyány nehézkesen fejezte ki magát írásban, nem hagyott az utókorra könyveket vagy naplót, mint neves kortársai...

A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, Deák Ferenc tiszteletére rendezett tudományos emlékülést 1998. április 29-én Zala Megye Történelmi Emlékbizottsága, valamint a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete támogatásával a Zala Megyei Levéltár.

1849. október 10-én reggel 6 órakor a pesti Újépület melletti fapiacon végezték ki a császáriak Csány Lászlót, a szabadságharc talán legtevékenyebb kormánybiztosát. Csány, a zalai liberális ellenzék reformkori pártvezére 1848 nyarán és őszén királyi bizto

A kötetben szereplő dokumentumokkal átfogóan, tematikai megkötöttség nélkül próbáljuk meg bemutatni Zala megye politikai, társadalmi és gazdasági életének átalakulását 1947 és 1956 között. A mű mind formai...

"Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei" nem ismeretlenek a kutatók előtt. Barta Istvántól kezdve számosan értékelték már az 1832. évi zalai reformjavaslatok jelentőségét, a szerzőség tekintetében azonban legfel

Az archontológia olyan listákat vagy névsorokat jelent, "amelyek időrendben tartalmazzák egy adott tisztség (hivatal, méltóság) összes viselőjének nevét", valamint a tisztségviselés kezdő és záró dátumait. Kötetünk úttörő jellegű vállalkozás: az országban

Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság társadalomtörténetének közel 150 évét...

reformkori politikatörténet fontos forrását jelentik az egyes vármegyék országgyűlési követutasításai - az alap- és pótutasítások, valamint a követek időszaki és záró követjelentései. A követek nem fejthették ki szabadon saját politikai meggyőződésüket, h

Emlékalbumunk Deák Ferenc magánéletének és politikai tevékenységének egyes helyszíneihez kapcsolódva, településenként veszi számba a Haza Bölcsének, illetve családjának, rokoni és baráti körének, valamint szűkebb politikai környezetének ábrázolásait és re

Deák Ferenc 1833 májusától 1848 áprilisáig Zala megye egyik követeként, 1848 júliusától 1849 januárjáig a zalaszentgróti választókerület, 1861-tál 1873-ig pedig Pest belvárosa képviselőjeként vett részt a magyar országgyűlés munkájában. Ez idő alatt...

Együttélés és kirekesztés címmel rendezett 2004. április 18-án, Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Zala Megyei Levéltár tudományos történeti konferenciát a holocaust 60. évfordulója alkalmából. A szervezők szándéka szerint...